Mi a probléma azzal, ha AI által generált tartalmat fogyasztunk?
Természetesen építő szándék is állhat egy mesterséges intelligencia által generált kép létrehozása mögött, azonban a Facebookon megtalálható oldalak döntő többségét nem ez a fajta hajtóerő motiválja. Sok felhasználó, ignoráns módon kíván boldog születésnapot egy nemlétező gyermeknek, vagy éppen osztja meg üzenőfalán egy nemlétező fiú nemlétező alkotását.
Természetesen építő szándék is állhat egy mesterséges intelligencia által generált kép létrehozása mögött, azonban a Facebookon megtalálható oldalak döntő többségét nem ez a fajta hajtóerő motiválja. Sok felhasználó, ignoráns módon kíván boldog születésnapot egy nemlétező gyermeknek, vagy éppen osztja meg üzenőfalán egy nemlétező fiú nemlétező alkotását.
Nem igazi fényképek
Ezek a fényképek nem is fényképek, hanem számítógép által létrehozott digitális alkotások. Szöveges leírás alapján készülnek el annak függvényében, hogy éppen milyen leírást ad meg az alkotó. A képen látható idős hölgy is úgy „született”, hogy a következő szöveget (vagy ehhez hasonlót) betáplálták egy programba:
A képen egy idős asszony látható, aki egy nappaliban egy kanapén ül. Virágmintás blúzt visel, és ősz haja van. Az asszony a kamerába néz enyhe mosollyal az arcán. Előtte egy nagy csokoládétorta látható, amelyen fehér cukormázzal a 100-as szám van felírva. A torta tetejét piros eprek díszítik. A kép hátterében virágos tapéta és egy lámpa található.
The image shows an elderly woman sitting on a couch in a living room. She is wearing a floral blouse and has white hair. The woman is looking directly at the camera with a slight smile on her face. In front of her is a large chocolate cake with the number 100 written on it in white icing. The cake is decorated with red strawberries on top. The background of the image is filled with floral wallpaper and a lamp.
Valóság helyett, narratíva
Ha elolvassuk az ilyen posztok alatt a hozzászólásokat, úgy tűnhet, hogy a kommentelők jelentős részét nem érdekli, hogy a képen látható személy nem létezik. Amikor figyelmeztetik őket, hogy a kép mesterséges intelligencia segítségével készült, nagyon kevés azaz ember, aki ilyenkor megköszöni, hogy felhívták rá a figyelmét. Általában magukévá teszik azt az álláspontot, hogy nekik ezzel igazából nincs semmi problémájuk. Ez két okból történhet: az egyik, hogy ilyenkor elindulnak az én-védő mechanizmusok, és így próbálják meg csökkenteni a megtévesztésükből adódó kellemetlenséget. A másik, hogy az illetőt tényleg nem érdekli, hogy a fénykép amire reagált nem is igazi. Az is elképzelhető, hogy el sem tudja képzelni mit jelent a gyakorlatban az, hogy egy kép mesterségesen jött létre.
Az emberek gyakran inkább a tartalom vonzerejére reagálnak, mintsem, hogy a kép hitelességének technológiai vonatkozásait megkérdőjelezzék.
Valódi értékteremtés leértékelődése
Tegyük fel, hogy figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy egy Facebookon megosztott kép számítógépes technológiával, szintetikus módon készült el, és kizárólag a vizuális élményre koncentrálunk. Innentől kezdve felrúghatunk minden eddigi referenciapontot, amely alapján meghatároztuk, hogy mi számít valóban megtörténtnek vagy hitelesnek a világunkban. Ennyi erővel azt is kijelenthetnénk, hogy egy IKEA-ban megvásárolt Mona Lisa kép ugyanolyan értékkel bír, mint az eredeti festmény, hiszen mindkettő csak egy látványt ábrázol.
Ezeknek a kreált történeteknek és a mesterséges intelligencia által generált hamis alkotásoknak a jelenléte csak tovább növeli a digitális zajt, elhomályosítva a valós és hiteles információk közötti határvonalat.
Egy igazi faszobrász mit szólna ahhoz, ha saját bőrén tapasztalná meg, hogy a vállalkozása éppen csődbe megy, miközben a Facebookon ezrek dicsérik egy nemlétező faszobrász, nemlétező alkotását?
Legyünk körültekintőbbek az online térben, és igyekezzünk megkülönböztetni a valós értékeket a mesterségesen kreált illúzióktól!
